Tisztelt l�togat�!

Ez a weblap a gyalogl�.chat LOVAGTEREM szoba honlapja. �dv�zl�nk itt.

A szoba 2005. j�lius 10-�n alakult egy bar�ti t�rsas�gb�l. C�lkit�z�s�nk a lovagias viselked�s meghonos�t�sa, eldurvul� vil�gunkban. A n�k, a gyeng�bbek v�delmez�se, a becs�letes, ny�lt �s �szinte hangv�tel megteremt�se. A chat egy furcsa vil�g: arctalan emberek, nagyobb b�tors�ggal �s �nbizalommal l�pnek ki - n�ha teljesen bez�rk�zott - bels� vil�gukb�l, �s teremtik meg a kapcsolatot m�sokkal. Sokuknak ez az egyetlen kapcsolata a k�lvil�ggal, �s sajnos m�sok vissza is �lnek ezzel.

Gondoljunk arra - a monitor m�sik oldal�n is - �rz�, szeretetre v�gy�, kedves, ember �lhet! Ne legy�nk agressz�vek, b�nt�ak, �s goromb�k, de ezt v�rjuk el a t�loldalr�l is! Sz�rakozni �s besz�lgetni megy�nk fel a chat-re:)

�dv�zlettel: kobor lovag

/2005. szeptember 10./

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

 T�rt�nelmi h�tt�r

Az a k�p, melyet kr�nik�sai �ltal a lovags�g hagyott mag�r�l az ut�korra, ma is vonz�. A lovag "lovagias", v�di az asszonyokat �s az �rv�kat, a harcban rettenthetetlen, hit�ben j�mbor, gy�zelm�ben nemes lelk�. Lovagnak lenni a feud�lis korszak egyik nagy kiv�lts�ga volt. A bonyolult �s �nnep�lyes avat�si szertart�soknak m�g a kir�lyi hercegek �s a f�urak is al�vetett�k magukat. �m ha jobban elm�lyed�nk a "s�t�tnek " mondott k�z�pkor r�gen let�nt sz�zadaiba, nemcsak eszm�nyk�peket, s�t els�sorban nem is ilyeneket tal�lunk a "nemes" lovagokr�l. A korabeli forr�sok ellentmond�sos k�pet festenek r�luk. B�tors�g, h�s�g, nagylelk�s�g, n�tisztelet, ugyanakkor s�t�t �rul�s, kegyetlens�g, nagyk�p�s�g, valamint butas�g �s m�veletlens�g egyar�nt jellemezte a feudalizmus katonai pill�r�t, a neh�zfegyverzet� lovagot.

A lovags�g kialakul�sa egy t�rt�nelmi, t�rsadalmi �talakul�s, a feud�lis t�rsadalom kialakul�s�nak term�szetes velej�r�ja volt. A nagy Frank birodalom sz�thull�sa ut�n, a teljesen �n�ll�sodott urak egym�s ellen harcoltak, sanyargatt�k a falvak �s a pusztul�sra �t�lt v�rosok v�dtelen n�p�t. Eg�sz Eur�p�t bels� visz�lyok s�jtott�k. A bels� bajokat k�ls� t�mad�sok tet�zt�k: d�lr�l a szarac�noknak nevezett arabok, �szakr�l a normannok, a Duna v�lgy�b�l a magyarok porty�i s�p�rtek v�gig Eur�p�n, �s tett�k szinte kil�t�stalann� az emberek �let�t. Az uralkod�k �s hadaik t�tlen�l szeml�lt�k a bels� bajokat �s a k�ls� t�mad�sokat. Az eur�pai t�rsadalmak bels� er�forr�sai azonban megbirk�ztak a fenyeget� kih�v�ssal, �s v�dekez�s�l l�trehozt�k a feud�lis t�rsadalmi rendet, s ennek legjellemz�bb katonat�pus�t, a lovagot.

Az eg�sz folyamat szer�nyen �s szinte �nmag�t�l indult meg. Adva volt egy v�rral, vagy v�rakkal �s birtokokkal rendelkez� f��r, aki r�szben er�szakkal, r�szben r�besz�l�ssel uralma al� vonta a k�rny�k parasztjait �s kisebb birtokosait. Szerz�d�st k�t�ttek egym�ssal, melynek �rtelm�ben szolg�lataikat �s birtokaikat felaj�nlott�k a nagybirtokosnak, aki cser�be v�delmet �s anyagi ellenszolg�ltat�sokat ny�jtott "embereinek". A feud�lis �r �gy h�b�reseiv� tette az els� lovagokat is, akik h�b�rbirtokk�nt megtarthatt�k f�ldj�ket, esetleg �jabb birtokot is kaptak "urukt�l", amit annak enged�ly�vel ut�daikra hagyom�nyozhatt�k. Mindez�rt k�l�nf�le szolg�ltat�sokkal tartoztak a h�b�r�rnak: gazdas�gi feladatokat l�ttak el birtok�n, udvar�ban k�l�nf�le tiszts�geket - lov�szmester, asztalnok, poh�rnok stb. - viseltek, �m mindenekel�tt katon�skodtak. Katon�skodni viszont csak az tudott, aki kell� gyakorlattal b�rt a hadi mesters�gben, m�sr�szt fel tudta mag�t fegyverezni. A sodronyingb�l �s nadr�gb�l, sisakb�l, kerek vagy hossz�k�s pajzsb�l, az egyenes kardb�l, l�ndzs�b�l, buzog�nyb�l, csatab�rdb�l �ll� fegyverzetet azonban csak az viselhette, aki meg tudta fizetni, vagy aki ezt megkapta a h�b�r�rt�l. Ha a lovakat is figyelembe vessz�k, bizony tetemes summ�t kellett annak kifizetnie, aki mindezeket meg akarta v�s�rolni: a 9. sz�zadban a teljes fegyverzet negyven teh�n �r�ba ker�lt, teh�t egy eg�sz falu �r�val volt egyen�rt�k�.

Ilyen fegyverzet birtok�ban sz�zadokon �t a neh�zlovas v�lt Eur�pa hadsz�ntereinek ur�v�. Megsz�letett teh�t a "lovag", akit�l t�vol �ll m�g mindama nemes eszm�ny, amellyel a k�s�bbi sz�zadok k�lt�i, kr�nikusai �s a romantika sz�zad�nak sz�p�r�i felruh�zt�k. Puszt�n kem�ny�kl�, durva katona �, nincs m�g oszt�lytudata, csup�n annyit tud, hogy fegyvere l�v�n er�sebb a jobb�gyn�l, avagy a kalm�rn�l, s egyszer�bb kifosztani ezeket, mint dolgozni. Legt�bbre lov�t �s kardj�t becs�li, a sz�p nem tisztelete, mely finomabb lelk�let� ut�daikat �thatotta, teljesen hi�nyzik bel�le. A lovagok t�bbs�ge m�g csak nem is el�kel� nemesi sz�rmaz�s�. Puszta l�t�k nem is oldotta meg a probl�m�kat. Az uralkod�i hatalom v�ltozatlanul gyenge maradt, �gy a f�urak zavartalanul v�vt�k h�bor�ikat, megzavart�k a v�rosok fejl�d�s�t, az ipar �s a kereskedelem kibontakoz�s�t.

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

El Greco: Ismeretlen lovag

@ @ @ @ @ @ @ @ @ @ @ @ @ @

 

A templomos lovagok rejt�lye

A Keleti-erd�

Az els� templomosok a titokzatos Keleti-erd�ben �ltek. Az erd�ben �s az erd� k�r�l a cisztercita majorokat lesz�m�tva az �sszes �p�letet a templomosok birtokolt�k. Az �p�letek �sszef�gg� l�ncot alkotnak az erd� k�r�l. Csak az juthatott �t rajta aki a templomosokhoz, vagy a cisztercit�khoz tartozott, az � f�ldj�k�n �t vezetett csak �t.

A Keleti-erd�t�l nem messze van Payns, Hugues de Payns, annak az Hugues de Champagne-nak gr�fi sz�khelye, akinek t�rt�nete szorosan �sszefon�dik a templomos rend alap�t�s�val, � az, aki elhagyta gr�fi birtok�t, hogy csatlakozzon az els� lovagokhoz. �s itt van Clairvaux, a cisztercita ap�ts�g, melynek ap�tja a templomos rend regul�j�t megfogalmaz� Szent Bern�t volt. A regul�t a Trayes-i zsinaton fogalmazta meg.

Val�j�ban ezen a vid�ken, a Szajna �s az Aube k�z�tti ter�leten sz�letett az a titokzatos, hatalmas, g�g�s templomos rend, amelyr�l Michelet azt mondta, hogy buk�sa a nyugati civiliz�ci� legnagyobb kataklizm�ja.

Felmer�l a k�rd�s, hogy v�lhatott a clairvauxi ap�ts�g b�rt�nn� �s rabokat senyveszt� t�ml�cc�? Hogy lehet, hogy az egykori templomosok ut�n n�h�ny rom maradt �s a Szent Hubert h�dn�l tal�lhat� templomk� rajta a templomosok jelmondat�val: "Non nobis, domine, non nobis, sed nomini tuo da gloriam." Nem mi�rt�nk, Uram, nem mi�rt�nk, hanem a Te nevednek dics�s�g�re.

A v�rfalak m�r a XV. Sz�zadban romokban hevertek; a lovagok k�poln�j�nak nyoma sem maradt. A rombol�s teh�t szisztematikus �s sz�nd�kos volt. El akart�k t�ntetni a nyomokat vagy kerestek valamit? A templomosokhoz k�t�d� legfontosabb szem�lyek:

Hugues de Payns, a templomosok rendj�nek hivatalos alap�t�ja �s els� nagymestere, Payns-ban sz�letett feltehet�en 1080 k�r�l. A Champagne-csal�d tisztje volt, kor�ntsem a legkisebb rang�ak k�z�l val�, mert al��r�s�t a trayes-i gr�fs�g k�t fontos irat�n is megtal�lhatjuk. Az egyiken (1100. Okt�ber 21.) Hugo de Painz, a m�sikon Hugo de Paenciis n�ven szerepel.

�gy tudjuk, r�szt vett az els� keresztes h�bor�ban, s ekkor m�g a blois-i �s champagne-i gr�f sereg�ben szolg�lt. Feltehet�en szem�lyes ismerets�gben �llt Godefroy de Bouillonnal, k�t testv�r�vel �s unokatestv�r�vel Baudouin du Bourg-ral, Edessza gr�fj�val, aki II. Balduin n�ven Jeruzs�lem kir�lya lett. S ez nem mell�kes, hiszen Hugues de Payns �lete v�g�ig �lvezte a kir�ly t�mogat�s�t �s j�indulat�t. 1104-ben vagy 1105-ben Hugues de Champagne k�s�ret�ben visszat�rt Keletre.

Tudjuk, hogy megn�s�lt �s sz�letett egy fia: Thibaut de Pahans, aki k�s�bb, 1139-ben a sainte-colomb-de-sens-i cisztercita ap�ts�g ap�tja lesz... S�t arr�l is tudunk, hogy e fi� meglehet�sen k�nos helyzetbe ker�l, ami�rt elz�logos�tott egy dr�gak�vekkel �kes�tett koron�t �s egy aranykeresztet (mely Szent Eligius kez�t dics�rte, �s az ap�ts�g tulajdona volt), hogy csatlakozhasson a m�sodik keresztes hadj�rathoz.

1118-ban (Vacandard szerint 1119-ben) kilenc "istenf�l�" lovag Hugues de Payns vezet�s�vel megjelenik az �pp akkoriban tr�nra ker�lt II. Balduin jeruzs�lemi kir�ly el�tt, azzal a k�r�ssel folyamodva �fels�g�hez, hogy biztos�ts�k a Jaff�b�l Jeruzs�lembe vezet� zar�ndok�t v�delm�t.

A kir�ly beleegyezik a k�r�sbe, �s palot�j�nak azt a r�sz�t engedi �t nekik sz�ll�shely�l, melynek hely�n valaha Salamon temploma �llt. A Szent S�r kanonokjai szint�n �tadnak egy parcell�t a templom hely�n l�v� birtokukb�l. V�g�l azt�n a jeruzs�lemi p�tri�rka, az amiens-i Gormond de Piquigny kez�be leteszik a szeg�nys�g, sz�zess�g �s engedelmess�g h�rmas fogadalm�t... �s mivel Salamon egykori templom�nak hely�n laknak, a "Templom lovagjai"-nak nevezik �ket.

�gy kezd�dik a templomosok t�rt�nete - a hivatalos v�ltozat szerint - �s �gy folytat�dik: mivel nagyon szeg�nyek voltak, sok-sok adom�nyban r�szes�ltek, meggazdagodtak, �s a rend tagjainak sz�ma egyre n�tt. A hivatalos t�rt�net egy�ltal�n nem sz�l arr�l, hogy e kilenc lovag k�z�tt ott volt Andr� de Montbard, Szent Bern�t nagyb�tyja, s arr�l sem, hogy 1125-ben egy �j lovag csatlakozott hozz�juk: Hug�, Champagne gr�fja

Folytat�s itt