Ez a - Lovagterem szoba - honlapja
Ez a - Lovagterem szoba - honlapja
Menü
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Elérhetőségeink

e-mail:lovagterem@freemail.hu

 
Pontos idő
 
Naptár
2024. Március
HKSCPSV
26
27
28
29
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
<<   >>
 
Justin Írások 2.

Cselekvés

Cselekvése a cselekvőnek
Gyakorlati elvek teljesítése
Mellyel teleágyazzuk életünket
Nem érdekel semmi
Nem izgat fel senki
Bölcsebb az lehetek
De minek
Ha azt senki nem értékeli még
FELESLEGES!
Megbékéltem én már mindenkivel!
Relevánsak az ismeretek
És
Manifesztálódnak mindenhol
A viszonyrendszer
s
A kettes számrendszer
Filozofikus halandzsa
Komoly a társadalomkritika
ÚGYIS TE VESZTESZ!
Kevés vagy
A világ
A szisztéma ellen
Összefogni
Nem hagy

(megjelent a Wadlaw-ban is)

Jó így

Kiégettem a kabátot a telefonfülkében
Fájt az ujjam a parázstól egy pár másodpercet
Perverzió
Perverzió 
Konvencionalista elvek
Priori lehetőségek a posterioriakkal szemben
Jó így
A macska leharapja a kígyó fejét
És tovább szárnyal a kígyó testével a héja 
A szántóföldön át
A netfüggő kockagyerek reggeltől estig a gépet püföli
A feleség meg a férjével őrjöng
Tovatűntetve a Margitszigeti első romantikus séta emlékeit
Jó így?
*
Legkedvesebb vizsgaélményem

Most, hogy túl vagyok az első vizsgaidőszakomon, eltörpöltem az 
elmúlt napokban azon, hogy mi kell ahhoz, hogy egy vizsgát sikerrel 
átvigyen egy átlagos egyetemista vagy főiskolás hallgató. Nos, a 
véleményem a következő: 50% tudás, 40% megjelenés és fellépés -az 
utóbbi fele- fele arányban-; továbbá 10% szerencse (hogy jó tételt 
húzzunk ki ha kollokválunk).

Mindannyian tudjuk, hogy az egyetemista (főiskolás) évek gyönyörűek, 
bulisak, szerelmeskedősek, de ott lappang a háttérben egy borzalmas 
szörnyeteg, ami ránehezedik a nebulókra minden decemberben és 
májusban: egyesek azt csak VIZSGAIDŐSZAKNAK csúfolnak. Ködös, 
veszélyekkel teli utazásra emlékezteti még a legkonzervatívabb 
nyárspolgárt is az esemény, amely magában hordozza a siker édes 
zamatát a bukás csúfos szégyenével együtt.

Én sem voltam ezzel másképp: 6 hétig jóformán semmit sem tanultam, 
csak a ZH sorozatnál vettem először kezeimbe a tankönyveket, 
leszámítva persze a Római Jogot, amelyet már a kezdetektől fogva, kis 
túlzással még a nyáron is tanultam. Túl kellett esni a balekkeresztelőn 
is, meg hát az egyéb gyakorlati teendőim is rengeteg időt elraboltak 
tőlem.

Nem mintha nem érdekelt volna ifjúkorom legnagyobb szerelme, a 
filozófia nevű tantárgy, dehát sajnos nem jutott időm a 198 oldalnyi 
elvont tananyag -matematikától sem mentes- elsajátítására, csak az 
utolsó nap. Mentségemre szóljon, hogy folyamatosan készültem a már 
említett 'Rómásra, illetve a Jogelmélet (már ismételt) vizsgáimra. 
Engedve tehát hívó szavaiknak, január 12-én, 2 héttel a vizsgaidőszak 
vége előtt, láttam neki a "készülődésnek", úgy, hogy több alkalom már 
nem is volt kiírva az adott tárgyból. Ha itt elhasaltam volna, 
valószínűleg lőttek volna az egész félévemnek is egyúttal. 

Idegesített az a tény, hogy a legtöbb spanomnak eleddig még nem 
sikerült, továbbá az is, hogy a vizsgabiztos a lehető legszigorúbb és 
legvéreskezűbb is volt az egész Egyetemvárosban. Ráadásul a csajok 
a kolbiban percenként rohangáltak ki, és panaszkodtak nekem, hogy 
nem tudnak semmit, pedig 2 hete tanultak már. De én rendes voltam, 
megpróbáltam lelket önteni beléjük azzal, hogy rám még 198 elvont 
oldal vár 9 órával a vizsga előtt (!), és hogy léteznek még csodák a 
földön. Orrukra kötöttem, hogy végezték már el náluk sokkal 
csökkentebb képességű diákok is a SULIT, szóval nem kell félni, csak 
hát...

Pontban este kilenckor lezuhanyoztam, de hát rengeteg csábító 
tényező szólt a készülődés ellen: Nemzeti Sport, Népszabadság, 
Magyar Nemzet, Internet, a legújabb Green Day album, szóval nem volt 
olyan könnyű a nekiállás... Végső elkeseredésemben a pohárhoz 
nyúltam, legurítottam 2 pohár Cserszegi Fűszerest, majd százszorosan 
megerőszakolva önmagam, nekiláttam végül. 
Másodpercenként nyúltam az Idegen Szavak szótárához, meg a 
fénymásolt, lerövidített jegyzetekhez, de sehogyse akart a fejembe 
gurulni a lenya, 23 órakor még csak a huszadik oldalnál jártam, s csak 
a dossziém fedelére emlékeztem, ami fekete színű volt.
Muszájnak éreztem elmenni egy ici picit sétálni, rágyújtani egy finom 
cigarettára a hűs avasi, éjjeli levegőben: nos, ez kereken 2 órát vett 
igénybe nekem. 
Időközben megérkezett a buliból a szobatársam is, tessék, még egy 
zavaró tényező, nagy robajjal nekiállt kajálni a picinyke konyhánkban.
Hajnali négy órakor a 110. oldalon sokkolt és blokkolt az agyam, 
maszlagos pépet éreztem csak a helyén, amely képtelen volt újabb 
információ befogadására. Sebaj, folytattam a készülődést, hiszen 
kemény vagyok, és macskám is van, és még Babettám is van valahol a 
napsütötte Adonyi telkünkön.
Istenem, milyen szép emléknek is tűnt a Velencei tó melletti nyári 
sörözés a spancikkal akkor!
El is jutottam végül -piciny gyorsított üzemmóddal- a 175. oldalig, de 
elszakadt a cérna, elkezdtem egy habzó szájú dilis módjára ugrálni a 
két ágyon, össze-vissza vonaglottam az ágyakon, és az egyik nagy 
sikerű Green Day számot énekeltem: Wake me up, when September 
Ends!
Szobatársam szót fogadott, betakargatott, ergo muszájnak éreztem 
egy pár percre ledőlnöm. Reggel hétkor azonban megint beindult a 
mókuskerék, és küldtem is a műsort, és végül is háromnegyed nyolcra 
át is vettem az anyagot. Persze azt egy percig sem gondoltam, hogy 
verhetetlen leszek aznap az A/6-os épület könyvtárában...
Megborotválkoztam, megkötöttem a nyakkendőm, bezseléztem a 
hajam, hátra, mint egy igazi olasz maffiózó, kalapom jó mélyen a 
szemembe húztam, és megindultam a nagy tettek színhelye felé.
Bementem az Egyetemre, aggódó arcok tömkelege, az arány aznap 
10/2 volt az érkezésemig, szóval semmi jóval nem kecsegtettek 
számomra az előjelek, de hát ez van. Dumáltam egy spancival, aki 
felvilágosított, hogy beugró kérdések is előfordulhatnak.
Gondoltam felesleges húzni az időt, félresöpörve mindenkit az ajtóból, 
bementem, ahol a Tanár Úr ki is adott nekem egy A meg egy B tételt, 
ergo megúsztam a beugrót. Ha tanultam volna, nem is lett volna semmi 
gáz sem, hiszen nem tűnt olyan nehéznek egyik se, csakhát kimerült és 
fáradt agyam képtelennek érezte magát arra is, hogy 5 értelmes 
gondolatot levésessen velem a papírra. Kidolgoztam a tételeket végül 
is, negyed oldalba a kettőt, és ez főleg azért tűnt cikinek, mert a 
professzor Úr nagyon meredt szemekkel figyelte már a kezdetek 
kezdete óta, mit alakítok a papíron.
Mellettem ült egy csodaszép vörös leányzó, komolyan, ha nem vizsgán 
lettünk volna, talán még udvarolni is kezdtem volna neki, csakhát a 
helyzet most ennek nem igazán kedvezett. Semmi gond, lepergett ő is: 
mondta a magáét becsülettel, de mégiscsak kirúgták. Elmondta a 
magáét egy levelezős hallgató is, ő is repült, de lélekben akkor már 
megszólalt bennem a képzeletbeli vészcsengő, hoppá, DANGER, RIADÓ, 
ÉN JÖVÖK, ÉN VAGYOK A SORON. Remegő hanglejtéssel elkezdtem 
mondani a magamét, a professzor pedig fel alá kezdett sétálni a 
szobában, figyelve az ablakból a repkedő gerléket, amelyek szép 
sugárban repdestek el az orra előtt, el is hallgattam egy pár 
másodperc erejéig, de ő, háttal énnekem, közölte, hogy folytassam, 
mert ez így nagyon kevés lesz még. Itt elfogyott a biztos tudás, 
nekiálltam rizsázni, de ő ezt elég hamar levágta, és feltett két 
keresztkérdést, egyiket sem tudtam. Leült velem szembe, tollal a 
kezében, és rátette a hegyét az indexemre. Utolsó, mentőkérdések 
mentőkérdése: posztheiddegeriánus Hermeneutika. Ezt nagyjából 
tudom. Még egy kérdés: mondjak egy jelentős képviselőt abból az 
irányzatból. Nem tudtam, végül a pozitivizmusból kérdezte, hogy ki jut 
az eszembe így elsőre onnét, mire én rávágtam: Austin. Kisszéket 
kezdett el hajtogatni a kétségkívül komoly kódexekhez szokott 
szemüvegéből, és rámemelte tekintetét, mire a másodpercek töredéke 
alatt korrigáltam, hogy August Comte. A fáradtságra fogtam a hibám, 
és végül lemondóan kezdtem el nézni mind a vizsgalapom, mind az 
indexem, és elkezdtem barátkozni az újabb UV gondolatával. 
El is kezdte írni: "elég"- hát persze, hát mi másként is kezdődhetett 
volna?
Azonban a tollacska alól egy GYÖNYÖRŰSÉGES S betűcske bújt elő, 
majd mögé az "éges", ergo ELÉGSÉGES! Hálás köszönetem fejeztem ki 
neki, mire ő azt felelte,magamnak köszönjem azt, hogy ilyen 
veszélyheztbe sodortam önmagam, hiszen kifejtette, hogy a 
képességeim alapján jóval többet is képes volnék nyújtani, és ő ennél 
különben is jobbat akart nekem adni...
Felálltam, és azzal a laza mozdulattal neki is vágtam a széket a 
szekrénynek, de az abban a szekundumban eszembe se jutott, hogy 
esetleg kárt is okozhattam. Elhagytam a termet, olyan eszeveszett 
sebességgel, amilyen gyorsan csak bírtam.
Este, a sörök és borosüvegek felett pedig örömmel nyugtáztam: végre 
ráleltem itt a kerek egy világon egy olyan TANÁR, pontosabban MESTER 
vagy MENTOR, aki hajlandó lesz a későjövőben foglalkozni velem, én 
meg hajlandó leszek nála tanulni. Talán a speckollokon kialakított jó 
kapcsolat a referátumok jóvoltából az ÁLLAMVIZSGÁN is jól jöhet majd...

Lépegetés a dimenziók között

Zsíros, napok óta meg nem mosott hajamba túrtam göcsörtös, rövidke 
ujjaimmal az ágyam tetején fekve a minap koszos, poros 
albérletemben, miközben a plafont bámultam. A mellettem bömbölő 
rádiót lehalkítottam, mivel elmúlt akkorra már este tíz óra. Néha a 
hétvégék erőt adtak nekem, hogy nyugalomra térjek, leparkoljak egy 
pár óra hossza erejére, és ne a folytatáson töprengjek. Eljátszadoztam 
néha egy picit a gondolattal, hogy beöltözöm csövesnek, rongyra 
ceflett kabátomba eldugok egy kábítólövedékes pisztolyt, és rálövök az 
egyik helyi atyaúristenre, és elrohanok a pénzével a fészkes fenébe, 
de nem.
Az égboltot világosan láttam az ágyamból, tohonyán vánszorgott kelet 
felé, a felkelő nap országaihoz, az összes problémakörével és 
nyűgjével együtt. A holdfény egy picinyke reményt sugárzott a lelakott 
betonfalak közé, és a csillagok ráncai mosollyá szelídültek. 
Visszagondoltam egy héttel ezelőttre, amikor Miskolc mellett egy kihalt 
tájon jártam, szemben a hatalmas hegyekkel, amelyekről mint a 
vikingek akartak engem megtámadni a barnászöld színű fenyőfák 
tobozzal felfegyverkezve. A lángossütödénél, az asztalok mellett a 
legyek pedig csakúgy fuldokoltak a legyek az aranysárga színű sörben.
Emlékek.
Komolyan mondom, manapság nincs jobb szórakozás a hold 
bámulásánál esténként. Társalogni, megvitatni vele a világ folyását, 
olyan barátságot kötni vele, amilyet senki és semmi, semmiféle 
körülmények között nem szakíthat széjjel. Az Igazság minden 
valószínűség szerint ott lakik nála albérletben, csakúgy, mint én, és ez 
az, ami végül egy szép napon meg fogja majd erősíteni és szilárd 
talajra helyezni minden mondatom, érvelésem és következtetésem 
logikusnak gondolt, sziklaszilárdnak hitt alapját és ad majd hitelt 
nekem a további élethez. Véget ér majd a sötétedés, a negatívum, a 
válság és egy szép, új nap virrad rám, ahol megszűnik az összes 
probléma, bú és baj. Talán. Néha úgy érzem, képes vagyok megérteni 
az emberi természetet. Egyszerre elmúlik a félelmem a sötétségtől, és 
lángként robban bennem a felismerés, az információéhség, és az 
értelem.
Kedvem volna még néhányszor bámulni a lillafüredi tavat, egy szál 
pólóban és rövidgatyában, nézni a távoli "hangyákat", ahogy össze- 
vissza rohangálnak és fényképezkednek. S ott maradni az édes 
semmivé válással együtt- mindörökre.
 

Lépegetés a dimenziók között II

(én nem tudom mi az ami)

a SZAKMAI TÖRZSANYAG részét képezi...

üvöltözve rohangálnak a gondolataim

a vonatról útközben le-le szálldogálva a hófödte mezőkön és bérceken

egymásra épülnek a...

mik is?

tán a nyilacskák, vázlatok, jegyzetek

a fonalat nehéz elkapni és még könnyebb azt elereszteni

a stratégiákat is tovább kell gondolni

a vélekedések is lehetnek tévesek

a helyesen használt értelem se tudja rendesen a DOLGOKAT feltárni

Hegedű, hegedű, hegedű

csak úgy vonít a szomszédban aki épp most gyakorol

a történet három szakaszra szokott általában oszlani

"hisz három a magyar igazság"

ahogy a közhej tartotta most is meg manapság

(én nem tudom hogy)

csapat-e a rosszul játszó csapat

végleg tönkremennek-e a dolgok ha egyszer totálisan gallyra mennek

vagy helyre lehet-e őket hozni

CSEND...

hipotetikus alapnormák biztosíthatják a tudományokat

a mesterszabályzatok is lehetnek félreérthetőek

minél nagyobb egy felület

annál nagyobb a hibázás lehetősége...

ez fix...

engedelmes kötelezettséget meg mindenki szembeállítja az

engedetlennel

át fogom én is egyszer szakítani a korlátot és új dimenziókba lépek

agyilag egy picit akkor már bekattanva

kegyetlen, gyalázatos krudalitás.

igazságtalan, szemérmetlen brutalitás!

Lázadás

Csalárd módon magamévá teszem a kiflit minden reggel a hiperarket bejáratánál hiszen már tudom hogy egy ideje ez is büntetendő lehet környezetszennyezés miattde csiszolódó elmém ezt se érdeklimintha mi se történne majszolok ugyanazzal a mozdulatsorralés a nejlonzacskót a fúvó szélnek eresztem jelennel kotyvasztott tánca az érzelmeknek az amikor fájó torkommal együtt nekiesem az ágynak teljesen feleslegesen jártam el ez idáig a táncházakba a zene meghallgatásán kívül más se jutott nekem csak annyi hogy a vagánynak tartott öltönyömet mindig pezsgővel az ujjaim között jól leöntsem a lányok felturbózott képe meg olyankor mindig lefolyik az állukra a helyette megjelenő látvány pedig se férfira se nőre nem emlékeztet a bal oldal legutolsó soraNEM NEM NEM... elég...

"Szerelem" után

Itt volt a TAVASZ
Itt volt a "szerelem"
Azt hittem mindent egy csapásra mindent megnyertem és enyém a világ
De aztán kiderült hogy mégsem

Megjelent, előtűnt a SEMMIBŐL
Mégis aznap minden eldőlt
Nem hagyott maga után mást
Csak nyomort és keserű kínlódást!


Igaz érzelmek

Végül egyszer úgyis pont kerül a végére mindennek
Lesz majd ami sikerül és lesz majd ami nem
Drága árat fizetek majd szinte biztos mindenért
De én fogok állva maradni majd a végén

Kilépek majd az ajtón, aktatáskával a kezemben
Hosszúra nőtt hajam majd a széllel együtt meglibben
S forró csókra hív majd fel
Egyetlen igaz szerelmem

A távolban sorakoznak a házak
(Szürkéskék felhők sorakoznak az égen)
Hazavágyó szívem sátrat
A burjánzó vágyak tengerében

 


Séták

Néha bizony nehéz összeszedni a gondolatokat. Pláne úgy, ha történetesen az ember feje el van ázva, mint a huzat. Ja. A költészet világnapján, folyó év április 11-én ismét konstatáltam azt az el nem hanyagolható tényt, hogy bár telnek- múlnak az évek, én még mindig élek még, igaz, egyre inkább afféle "osztályidegenként" ebben a világban. Manapság szokásommá vált, hogy utolsó filléreimet egy üveg - szerintem csontig vizezett, ütősnek egyáltalán nem nevezhető, nem különben német- sörbe öljem bele. Olyankor mindig kidzsesszelek a sarki közértbe, módszeresen 25 forintot ráfizetek az áhított nedűre, hiába, dobozosra akkor se szokott maradni. Majd átmegyek a Deák Ferenc téri parkba, hogy aztán a tavat bambuljam meg az egymás után elhúzó, egymással nem egyszer mini- rallibajnokságot bemutató kocsikat lessem, amik bizony jönnek, jönnek, és jönnek, egymás után, libasorban, feketén, fehéren, tarkán. Módszeresen szembesülök azzal a ténnyel, hogy a világ, és azon belül a fiatalok bizony már nem ugyanazok, mint amilyenek voltak egy bő fél évvel ezelőtt. Más lett azóta a divat, amióta elhagytam szülővárosom. Új levegő, új szél fúj arra felé, és ami a legszembeötlőbb: az egész közeget átlengi a félelem, a létbizonytalanság, és a feleslegesség érzése. Bevallom, én is gyakran felteszem magamnak a kérdést, hogy kinek kellek én. Majd, amikor az itókámat az utolsó kortyig kipiáltam, mindig megszédülök egy picurkát, engedem, hogy a hab meg a sav alaposan átjárják a gyomrom, hogy aztán meginduljak- hazafelé. A Szt. István Bazilika mindig az utamba kerül valahogy: egy sanda pillantást mindig rádobok a kovácsoltvas kapura, és egy picit belegondolok, milyen jó is lenne kirekeszteni magam végleg az evilági életből és szerzetesnek menni. Távol lenni a VILÁG összes gondjától meg bajától, feszültségétől és kínjában elmaradott, gyermeteg problémáitól. Igen, kódexeket akarok manapság másolni és imádkozni kora reggeltől késő estig! Lehet hogy ezért egy időre sokan kiutálnának engem eme döntésem miatt, de akkor is, a lelki béke az bizony kifizethetetlen volna. Ülni egy szobában, gyertyafény vagy halogénlámpa mellett, és meditálni, filozofálni, elmémet pedig a tökéletességig pallérozni. És úgy élni mint egy igazi aszkéta. S többet soha vissza nem illeszkedni az EVILÁGBA. S a régi ismerősök, akikkel találkozom, s látom rajtuk, hogy hétről hétre nagyobb trutyiban vannak, el lennének végleg felejtve.

 

Szegmenseim

racionalitás határait fenyegető
fogyasztás kapuit döngető 
defecit
hitel
hitel 
hitel
meg az élettervek megvalósítása
legalsó rétegektől kezdve
elkapom a fonalat és megindulok gyors léptekkel felfele
de álomvilágomból rendszeresen hazarángatgat a való világ
nem tudom minden befektetésem megtérül e
de minnél feljebb kerülök
annál több az ellenség
meg a barát...
de a barátból is ellenség lesz
öt percen belül
egy rossz beszólás után
ez feszt
 
Mondatok, szavak

Egyszerű, egyetlen állítás megfogalmazása
tartalmi és struktúrális meghatározásaim
Péter háza
Péter háza tegnap leégett
Péternek van háza
Ez a ház tegnap leégett
Az analitikai konstrukcióval együtt
 
 Séták II.

Kő
Mennyi mindent mesélhetne az a kis sárgásbarna tárgy
amit felvettem tegnap és elkezdtem rugdosni
ja hát azért még nem kéne növeli a feleslegesen eltöltött órák számát
facsemeték ölelgetésével a Szabadság téren
hajlamos vagyok néha a nullával egyenlővé tenni az önbecsülésemet
amikor egy időre megfeledkezem arról hogy ki is vagyok valójában
és mennyit is érek
negyvenötös 
hatalmas lábaimat gyömöszölgetem a murvásba minden reggel amikor 
tippmixelgetem
mert az az egyetlen dolog amely reményt szokott adni még nekem
az ébredés utáni másnapra 
hogy elmegyek pénzt kérni
a fogadóirodába
visszanyervén azt amit előző éjszaka módszeresen eldorbézolgattam
már meg se kottyan 10 éjjel feleslegesen elmulatott óra
egyesült halpulóver vizet érése a Dunában melynek partjára mindig
egyetemisták ülnek megvitatva a ZHkat
hallgatni már nagyon megtanultam de beszélni kevésbé
lebegnek olykor a gondolataim az ágyam felett 
arról hogy mi lehet sorsom vezérfonala
kétszer is kinyílik az a vörös bádoglemez ha ráverek egyet ököllel a 
villamos megállójában

Készült: 2006. május 01- 27
Miskolc
********************
"Gazdasági élet"
 
Mélyreható reformokról beszél a mindenható kormány mindenkor
Sok ember közben az örökségéből él immár hónapok óta
A csicskákon be lehet hajtani a pénzt
A nagykutyákon azonban soha
Napszemüvegről álmodik a nélkülöző
VB-t néző nyomor
Meg új telóról
De közben már tervezik az eurót
Az autópálya megtérülő befektetés mindenkor
A telihold meg előhozza az aggressziót...
 
 
 
Élet
 
 
Jöhetnek absztrakt sorrendben, ahogy szoktak
 
Létezésünk nagy rejtelmei, ahogy tegnap éjjel durrogtak fejemben
 
A jövő kérdései
 
Bűneimért kell hogy feleljek
 
Ha felelősségre vonnak
 
Impotens ötleteimért melyek elhullanak a sivatag porában
 
Folyók, fák, hegyek, tengerek,
 
Napi szinten százfelé kell hogy legyek
 
Fejemben lelkiismeretem legyei zümmögnek
 
Egyszer vagy kétszer önkritikus kell hogy legyek
 
Hatalmasodik a térben a katlan
 
A minimum- maximum határán meghúzom a meghúzhatatlant!
 
 
Az oldal látogatói
Indulás: 2005-09-10
 
Hasznos oldalak
 
Üzenőfal
Név:

Üzenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 

Szeretnél egy jó receptet? Látogass el oldalamra, szeretettel várlak!    *****    Minõségi Homlokzati Hõszigetelés. Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését.    *****    Amway termék elérhetõ áron!Tudta, hogy az általános tisztítószer akár 333 felmosásra is alkalmas?Több info a weboldalon    *****    Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierj&#232;t!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre