Janu�r 22 – h�tf� – el�ad�s – 19 �ra

Tanul�szoba

mini lovag

A lovags�g eredete �s jelenkori helyzete

A lovags�g mint az eur�pai feud�lis t�rsadalom jellegzetes t�rsadalmi r�tege a IX. sz�zad v�g�re �s a X. sz�zad elej�re alakult ki. A lovag nemesi sz�rmaz�s� lovas katona volt - mindig lovas katona -, aki fegyveres szolg�latait h�b�rur�nak aj�nlotta fel, �s a h�s�g�rt cser�be f�ldbirtokot, kiv�lts�gokat, �s nem utols�sorban tetemes p�nz�sszegeket is kapott.

A lovags�g megjelen�se el�tt a kereszt�nys�g el�t�lte a h�bor�t: "Aki kardot r�nt, kard �ltal v�sz" - hirdett�k. Az igazs�gos h�bor� elm�let�t Szent �goston dolgozta ki. Kialakult a jogos harc elm�leti indokl�sa: a harcos Krisztus katon�jak�nt (athleta Christi, miles Christi) k�zd a hit v�delm�ben. A teljess�g ig�nye n�lk�l Szent Gell�rtet, Szent Gy�rgy�t, Szent Istv�nt eml�thetem meg a magyar lovagrendek h�res tagjai k�z�l. 

Teh�t a lovagnak els�sorban a hit v�delme a feladata, majd a jelenkorban is haszn�latos „erk�lcs” v�delmez�j�v� is el�l�p, de ez m�r f�leg a vil�gi lovags�g k�r�ben jellemz�. Jelen korunkban az egyh�zi lovagrendek �let�ben a hit a kereszt�ny katolikus hitet jelenti els�sorban, b�r napjainkban nem kiz�r� t�nyez� a m�s vall�s� emberek felv�tele a katolikus lovagrend tagjai k�z�.

 Az egyh�z a hadvisel�st be�p�tette a tanai k�z�. A XI. sz�zadra a francia t�rsadalmon bel�l vil�gosan kirajzol�dik a munka szerinti h�rmas tagoz�d�s. A legalacsonyabb rendbeliek dolgoznak, a papok im�dkoztak, a kiv�lts�gos rend, az uralkod� oszt�ly tagjai pedig v�delmezik �ket. A kor�bbi k�l�nbs�g a nemesek (nobiles) �s a lovagok (milites) k�z�tt egyre ink�bb megsz�nt �s a k�t kateg�ria eggy� v�lt. Ez a v�ltoz�s fontos volt a lovagok szempontj�b�l, mert v�gleg elhat�rolt�k magukat a dolgoz�, ad�z�, nem nemes t�megekt�l.

Az egyh�z igyekezett megf�kezni az er�szakot. A harcokra vonatkoz�an szigor� szab�lyokat �ll�tott f�l. Ezek a szab�lyok napjainkig l�teznek, sok lovagrend egyes r�szeket be�p�tett a ma is haszn�latos lovagrendi szab�lyzat�ba. B�r ezek a szab�lyok a jelenkorban nem a harc �s h�bor�, hanem a hit nemes �rz�se, a felebar�ti szeretet �s a gyeng�k, �rv�k, az elhagyatottak �s r�szorul�k megseg�t�s�nek a „harc”-beli feladat�v� v�ltak. 

A szab�lyok megszabt�k, hogy hol �s mikor szabad harcot v�vni, tov�bb� azt is, kiket kell b�k�n hagyni a harcokban. Ez volt a "trenga Dei" int�zm�ny. A XI. sz�zad m�sodik fel�t�l az egyh�z egy �j k�z�s c�l �rdek�ben k�v�nta mozg�s�tani a lovagokat a Szentf�ld visszaszerz�s�re. A lovags�g int�zm�nye erk�lcsi elismer�sben r�szes�lt. K�z�j�k tartozni a legnagyobb dics�s�gnek sz�m�tott, k�v�natos c�l lett az arisztokr�cia fiainak k�r�ben is.

A lovagok a t�rsadalom legk�l�nb�z�bb r�tegeib�l ker�lhettek ki. Birtokot, c�met �s rangot lehetett �r�k�lni, de lovags�got nem. Csak avat�s r�v�n v�lhatott valakib�l lovag. A lovagg� �t�s �ltal�ban felemelked�st jelentett, b�r ahhoz, hogy valaki a lovagi felszerel�st meg tudja venni, jelent�s vagyonra volt sz�ks�g. Ezt a vagyont �ltal�ban a h�b�r�r teremtette el�.

A lovags�g, a lovagrend jelenkori �let�ben is fontos momentum a lovagi avat�s. M�g a k�z�pkorban a kir�ly avatott, a jelenkori vil�gi �s egyh�zi lovagrendek avat�s�t az arra hivatott szem�ly v�gezheti. A „Szent Gell�rt” lovagrendben, a mindenkori lovagot a p�sp�k, a r�mai katolikus egyh�z f�p�sztora v�gzi, mindig a Szent Gell�rt napj�n, vagyis szeptember 24-�n.

Az avatand� lovag p�ld�s �lettel, hittel �s komoly aj�nl�lev�llel ker�l avat�sra. A Szent Gell�rt Lovagrendben a jel�ltb�l nem v�lik azonnal lovag, el�sz�r novici�tus, illetve nov�cia lesz, majd ha ki�rdemelte, akkor lovagg� vagy h�lgyek eset�ben d�m�kk� avatj�k.  H�lgyeket soha nem avatnak lovagg�, a hivatalos cerem�nia keret�n bel�l karddal nem �tik lovagg�, ez az �rdem mindig is a f�rfiak kiv�lts�ga volt �s lesz.

Visszat�rve a k�z�pkor lovags�g�hoz: hamarosan kialakult a lovagg� avat�st megel�z� lovagk�pz�s. A nemesi csal�dok gyermekei 6 - 7 �ves korukban kezdt�k el az apr�dkod�st, a lovagi szolg�lat legalacsonyabb fok�t, rendszerint egy f��ri udvarban. Az udvar �rn�j�t szolg�lta, engedelmess�get, illemet tanult, �s vend�geinek f�lszolg�lhatott, bort t�lthetett a poharakba.

 A kor�hoz m�rt lovagi k�szs�geket is megszerezhette, mint a lovagl�s, �sz�s, nyilaz�s, �nekl�s �s megtanult h�ros hangszeren j�tszani. A szellemi nevel�st is ebben a korban kapt�k meg, amit a hit t�teleire �s a r�gi id�k h�seinek vit�z tettei �s kalandjai elmes�l�s�re alapoztak. Ezek a mes�k h�si �nek �s trubad�rok form�j�ban �r�dtak. Ilyenek voltak p�ld�ul Nagy S�ndor vil�grasz�l� h�stettei, a romantikus mezbe �lt�ztetett tr�jai h�bor�, a Mindentud� Merlin, a titokzatos �s b�v�s erej� Gral, melyben a f�nix megifjodik �s halhatatlann� lesz, valamint Art�r kir�ly lovagjainak t�rt�netei.

Persze a legf�bb tan�t�s mindig is az egyh�z �ltal adott kereszt�nyi hit �s cselekedet nemes gyakorl�sa volt. A h�bor� nemes viselete, a gyeng�k �s �rv�k v�delmez�se, az elhagyottak p�rtfog�sa is a nemesi lovagok er�ny�nek a b�v�t�s�hez vezetett. Ezek a m�vek nemzeti nyelven �r�dtak. A lovagoknak nem kellett �rni, olvasni tudniuk.

Az idegen nyelv tud�sa, legf�k�ppen a francia nyelv�, n�lk�l�zhetetlen volt sz�mukra a t�rsas�gi �letben, a b�lokon. Egy �rh�lggyel csak franci�ul t�rsaloghattak. A szellemi m�velts�g mellett azonban megjelent a testi edzetts�g fontoss�ga, ami k�l�n�sen meghat�roz� volt, ugyanis az �kori g�r�g�k �ta az er�s fizikum fontoss�ga elvesztette a nevel�sben bet�lt�tt szerep�t.

Mikor az apr�d el�rte a 14. �let�v�t, fegyverhordoz� apr�d lehetett bel�le. El�sz�r az �r pajzshordoz�ja, v�g�l fegyverhordoz�ja lett. Elk�s�rhette ur�t a csat�ba, � vezette harci lov�t �s fegyvereit, a harc alatt pedig a poggy�szt �rizte. A legf�bb gondja a lovagi felszerel�sre val� p�nz megszerz�se volt. Ebben az �letkorban saj�t�totta el a fegyverforgat�s nemeit, a lovagi torna szab�lyait. Megszerezte a vad�szathoz sz�ks�ges k�szs�geket is. Napjait a lovagok k�z�tt t�lt�tte, �gy t�l�k kapta az erk�lcsi nevel�st.

Megtanulta a szigor�an vett lovagi becs�letet, ami a k�vetkez�ket tartalmazta: 1. A kereszt�ny egyh�z v�delme, ak�r az �lete �r�n is. 2. A fejedelem, illetve a h�b�r�r ir�nti t�retlen h�s�g minden k�r�lm�nyek k�z�tt. 3. A gyeng�k �s elesettek v�delme. 4. Az adott sz� szents�ge. A fegyverhordoz� apr�d 20 - 21 �ves kor�ra m�r birtok�ban volt a h�t lovagi k�szs�gnek, melyek a k�vetkez�k: lovagl�s, �sz�s, nyilaz�s, v�v�s, vad�szat, sakkoz�s �s �nekl�s.

A felk�sz�lt ifj�t 20 - 21 �ves kor�ban lovagg� avatt�k. Az avat�s eleinte egyszer�en t�rt�nt, eredetileg a fegyverek, �tad�s�t jelentette, els�sorban a kard�t, k�s�bb ehhez j�rult a p�nc�l �s a sarkanty�, m�g k�s�bb a v�ll- �s a nyak�rint�s. A l�nyeg a kard �s a kardsz�j �tad�sa, a kard fel�vez�se volt. A lovag ezut�n felugrott a lov�ra, n�h�ny l�p�st tett, majd k�l�nb�z� ir�nyokba s�jtott a kardj�val �s be is fejez�d�tt az avat�s.

K�s�bb erre a katonai r�tusra �p�lt r� az egyh�zi cerem�nia. A teljes szertart�s a jel�lt gy�n�s�val kezd�d�tt, �gy megtisztult lelkileg, majd a f�rd�ben testileg is. Az �jszak�t a k�poln�ban im�dkoz�ssal, virraszt�ssal t�lt�tte, fegyverei ez id� alatt az olt�ron voltak. Az avat�s napj�n, a szentmis�n meg�ldozott, majd a templom el�tti t�rre vonult. Itt ker�lt sor a fegyverek �tad�s�ra, a kard felk�t�s�re. Ezut�n a lovagi esk� k�vetkezett. Az avat�st rendszerint nagy lakom�val �nnepelt�k.

A lovagg� �t�st kezdetben a patron�l� lovag v�gezte el, k�s�bb kir�lyi kiv�lts�g lett. A v�llra �t�s azt is jelenthette, hogy ez az utols� �t�s, amit a lovag megtorlatlanul elt�r. A lovagi fogadalommal a jel�ltnek az elk�vetkezend�kben a lovags�g szab�lyai szerint kell �lnie, amik a k�vetkez�k voltak: hallgasson naponta j�mbor elm�lyed�ssel mis�t, kock�ztassa �let�t mer�szen a katolikus hit�rt, szabad�tsa meg a szentegyh�zat minden zaklat�j�t�l, v�dje szorongattat�sukban az �zvegyeket, �rv�kat, ker�lje az igazs�gtalan h�bor�kat, tagadja meg a tisztess�gtelen szolg�latot, p�rbajozzon minden �rtatlan megszabad�t�s��rt, a lovagi torn�kat csak a hadigyakorlat kedv��rt keresse, tisztelettel engedelmeskedjen uralkod�j�nak, h�b�rur�nak.

S�rtetlen�l meg kell �riznie az �llamot, Isten �s az emberek szem�ben kifog�stalanul kell �lnie a f�ld�n. Ha a lovag megszegte az el��rt szab�lyokat, valamilyen f�ben j�r� b�nt k�vetett el, akkor megfosztott�k lovagi rangj�t�l. Az elj�r�snak ekkor is szertart�sos jellege volt. A b�n�s fegyvereit, kardj�t, pajzs�t, sisakj�t �sszet�rt�k, majd sarkanty�it lev�gt�k.

A lovagkor er�nye a testi nevel�s volt. Egy lovagnak er�snek, harcedzettnek kellett lennie. A hadigyakorlat megszerz�s�re j� alkalom volt a lovagi torn�kon. Id�vel a rendez�s felt�teleit �rott szab�lyokba foglalt�k. A lovagi torn�t az uralkod� vagy valamely f��r v�r�nak udvar�n tartott�k. Az �sszecsap�sok rendszerint a k�z�pkor �nnepeinek f�ny�t emelt�k.

A lovagok p�rosan vagy csapatosan harcolhattak. Akadt olyan torna is, ahol nem egym�sra t�madtak, hanem k�l�nb�z� �gyess�gi feladatokat oldottak meg. L�ndzs�val b�bura t�madtak, l�val rohamozva lecsapt�k a fej�t. A torna c�lja nem a v�ront�s volt, ez�rt ha egym�ssal harcoltak, k�l�n erre a c�lra k�sz�tett tompa v�g� fegyvereket haszn�ltak.

A n�nevel�sben is saj�tos volt a lovags�g szerepe. A fiatal l�nyokat a vall�soss�g �s a j�mbors�g mellett a vil�gias �letre is nevelt�k. Tanultak etikettet, f�k�nt azt, hogyan kell viselkedni a b�lokon, valamint a francia t�rsalg�si nyelvet. A n�knek �rteni kellett a gazdas�g ir�ny�t�s�hoz is. Ez fontos volt, mert ha az �r h�bor�ba indult, �s n�ha a keresztes h�bor�k ideje alatt �vekig is t�vol maradt, akkor a v�r �rn�j�nek kellett ir�ny�tani a v�rat �s vele a gazdas�got is.

A le�nygyermekek nevel�s�t nevel�asszony l�tta el. �rteni�k kellett a beteg�pol�shoz is, ugyanis a k�z�pkori v�rakban �ltal�ban nem volt orvos �s egy esetleges h�bor� vagy ostrom idej�n a n�knek kellett ell�tni a s�r�lteket. Az � dolguk volt a ruhak�sz�t�s is.

A lovags�g t�rt�net�t h�rom nagy korszakra oszthatjuk: kialakul�sa �s meger�s�d�se a IX - XI. sz�zadban; a keresztes hadj�ratok idej�n, a XII - XIII. sz�zadban volt a vir�gkora, de m�r a XIII. sz�zad m�sodik fel�ben meg is kezd�d�tt a hanyatl�s. A XV. sz�zadra ez a folyamat be is fejez�d�tt.

A lovags�g int�zm�nye, �letm�dja, �rt�kei csak lassan �s jelent�s k�s�ssel j�ttek l�tre Magyarorsz�gon. Ennek egyszer� oka volt. A j� p�nc�l dr�ga volt, k�lf�ldr�l - N�mbergb�l vagy Mil�n�b�l - kellett hozatni, �s az ezzel felfegyverkezett harcosok sz�zai sem tudt�k volna a hagyom�nyos magyar k�nny�lovass�got megsz�ntetni, jelent�s�g�t kisebb�teni.

Az udvari lovags�g csak K�roly R�bert (1308 - 1342) idej�n j�tt l�tre. A tartom�nyf�k lever�se ut�n �j nemesi r�teget hozott l�tre. Birtokokat �s c�meket adom�nyozott. L�trehozta a Szent Gy�rgy Lovagrendet. A XIV. sz�zadban jelennek meg a lovagi kult�ra magas sz�nvonal� jelent�s sz�m� m�v�szeti alkot�sai. Az 1330-as �vekben k�sz�lt a miniat�r�kkal d�sz�tett Anjou - legend�rium, az 1370-es �vekben pedig a K�pes Kr�nika, amelynek 147 kisfestm�nye a XIV. sz�zadi magyar lovagvil�g �rt�kes �br�zol�s�t adja. Zsigmond idej�re tehet� a magyar lovagi m�v�szet felz�rk�z�sa az eur�pai sz�nvonalhoz.

Lovagrendet b�rki alap�that, kiv�ve az egyh�zi lovagrendeket, melyeknek enged�ly �s nagyon komoly elb�r�l�s sz�ks�geltetik. Megeml�tek p�r lovagrendet, amelyek napjainkban is m�k�dnek Magyarorsz�gon, �s m�lt�n k�pviselik az erk�lcs, a hit �s szeretet eszm�it. A teljess�g mell�z�se n�lk�l megeml�tem a k�vetkez�ket: Szent S�r Lovagrend, M�ltai Lovagrend, Templomos lovagrend, Szent Gy�rgy Lovagrend, Szent L�z�r Lovagrend, Szent L�szl� Lovagrend, Szent Istv�n �s nem utols�sorban Szent Gell�rt Lovagrend.

Napjainkban is nagy sz�ks�g van lovagrendekre, lovagokra, hogy munk�jukkal hozz�j�ruljanak haz�nk �s nemzet�nk erk�lcsi meg�jul�s��rt, a hit v�delm��rt, a felebar�ti szeretet gyakorl�s��rt, magyars�gtudatunk �s a sz�rv�nyban �l� magyarok �sszekapcsol�s��rt.  A lovagrendek ereje napjainkban korl�tozott, nem harcolunk fegyverrel, ink�bb a szeretet �s seg�ts�g tov�bbad�s�val pr�b�lunk seg�teni, ahol lehet. B�rki lehet lovag, aki e nemes feladata jelentkezik, �s itt hadd id�zek a Bibli�b�l szavaim al�t�maszt�s�ra: „Az arat�s sok, a munk�s kev�s”.